442m magas mészkőhegy szoborparkkal, a nagyharsányi kristálybarlanggal és egy régi kőfejtővel.
A Villányi-hegység legmagasabb pontja.
Akit az elmúlt rendszer szobor művészetét érdekesnek találja, az akkor látogassa meg a szoborparkot. Akit az nem köt le, akkor vegyen részt egy vezetett sétán a Szársomlyó hegyen, mely jó kis túra sok érdekes információval és az Árpád-kori vár megmaradt csekély alszakaszainak látványával. Jó kis 5 km-es túra, gyönyörű kilátással.
A Szársomlyó(más néven: Harsányi- vagy Nagyharsányi-hegy, népies nevén Ördögszántotta hegy, a régi időkben Várhögyvagy Sár-Sumlu) a Villányi-hegység legmagasabb hegytömbje, amely magányosan ugrik ki környezetéből Baranya vármegye déli részén. Hazánk legdélebbi hegye.
A hegy erőteljes kiemelkedése sajátos és igen eltérő mikroklimatikus viszonyokat hoz létre a déli és északi oldalon. Ezek kialakulásában szerepet játszik a felszínen kibukkanó, földtörténeti középkorban keletkezett nagy tisztaságú mészkő is, melynek mélyedéseiben a jura időszak trópusi klímájában bauxit is felhalmozódott. A csúcson a hegységképződés során kialakult repedések mentén feltörő forró vizek oldásos folyamatai két hidrotermális kürtőt is létrehoztak. A hegy biztonságot és védelmet nyújtó déli előtere már 3000 éve lakott terület. Ez idő alatt a római birodalom telepesei is emeltek itt várost. A csúcson az 1200-as évektől vár állt, amely a török hódoltság során elpusztult, ma már csak az egykori várfalak maradványai láthatók. Az itt élő és gazdálkodó rómaiak tették fejletté a máig meghatározó szőlőművelést, melyet a később betelepülő szláv, rác és német népcsoportok formáltak tovább. A térség gazdaságához tartozik az 1910-től intenzíven folyó mészkőbányászat. A régebbi, keleti bányát 1967-től fogva a szobrászok vették birtokukba, művésztelepük mai napig működik. A Szársomlyó élővilága igen egyedi. A szubmediterrán klímaterületen botanikai ritkaságok élnek. A hegyen 75 védett növényfajt találtak, közülük 4 faj kizárólag itt fordul elő hazánkban. A hegy tetején és keleti részén bokornövésű ritkás karsztbokorerdő társulás látható. Ritka növénye a magyar méreggyilok. A hegy északi oldalát ezüsthársas gyertyános-tölgyes erdő fedi. Aljnövényzetének érdekességei a szúrós és a lónyelvű csodabogyó, valamint az illatos hunyor. A sziklagyepeken fordul elő a hegy legféltettebb kincse a – sok éves tapasztalatok alapján december végétől február közepéig nyíló – fokozottan védett magyar kikerics. Ezt a növénykét hazánkban sehol máshol nem találták meg. A növényvilághoz hasonlóan az állatvilág alakulásában is érződik a mediterrán hatás. Gyakorta találkozhatunk pohos gyászbogárral, a piros potrohú bikapókkal és itt él a hazai hüllőfauna ritkasága, a fokozottan védett haragos sikló. A madarak közül kis szerencsével megfigyelhetők fekete gólyák, a csúcs felett keringő egerészölyvek és hollók, de akár a löszfalban fészkelő gyurgyalagok és a mediterrán elterjedésű bajszos sármány is. A volt bauxitbányák felhagyott tárói kiváló élő- és búvóhelyet nyújtanak a védett denevérfajoknak, és más kisebb emlősöknek is.
A növény és állatfajok gyűjtése tilos!