Könnyű túra a Lővér szállótól a Várhely-kilátón át, a Soproni-hegység jellegzetes tájain
A Ciklámen-tanösvény nemcsak a Soproni-hegység, hanem az egész ország első tanösvénye, közel kilenc kilométer hosszan kanyarog minimális szintkülönbséggel a Lővér szállótól Sopronbánfalváig, a hegységre jellemző tájakon, erdőkön keresztül. Minden évszakban járható, a névadó erdei ciklámen júliustól szeptemberig virágzik, és tényleg nagyon sok példányt láthatunk az út mentén ebből a kis színes, szigorúan védett virágból. A Lőverek parkerdejéből a Deák-kút érintésével mászunk fel a Károly-magaslat nyergébe, ahonnan a Hétbükkfa útcsomópontján jutunk el a vadregényes környezetben fekvő Hármas-forráshoz. A kora vaskori halomsírok mellett érünk fel a Várhely-kilátóba, majd a panoráma kiélvezése után a romantikus fekvésű Szent György-forrás vizétől felfrissülve ereszkedünk le Sopronbánfalva szélére.
A túra hossza: 9,1 km
A túra időtartama: 3 óra
Szintkülönbség: 250 méter
Kiindulópont: Sopron, Lővér szálló, megközelíthető az 1-es és a 2-es helyi buszjárattal a belváros számos pontjáról, vasútállomás, autóbuszállomás, Várkerület, stb. Autóval néhány ingyenes parkolóhely.
Érkezési pont: Sopronbánfalva, Kertváros-felső buszmegálló, a 3-as és a 10-es busz megy innen a belvárosba.
A túra jellege: Könnyű, családi túra kitűnően jelzett turistautakon, sétautakon, ösvényeken, kevés szintkülönbséggel. A Ciklámen-tanösvény jelzése egy stilizált virág, a tanösvény 12 állomásos, de köztük is több, kisebb információs tábla ismerteti a környék jellegzetességeit. Vízvételi lehetőség a Hármas- és a Szent György-forrásnál, a Deák-kút sajnos kiszáradt. A helyi buszjáratokra érdemes előre váltott jegyet vinni, bár kissé drágábban a buszvezetőnél is tudunk vásárolni egy utazásra szóló menetjegyet.
A túra leírása: A Lővér szálló buszmegállótól indulunk a szanatórium kerítése melletti aprókavicsos sétaúton, melyet egy darabig a Sárga sáv és a Zöld kereszt jelzések is elkísérnek. A Thirring útnak hívott sétányról először balra a Sárga sáv, majd később jobbra, a Zöld kereszt jelzés is leágazik. Ezen a kellemes, árnyas szakaszon a Ciklámen tanösvény táblái mellett a Lőverek kincsei tematikus tanösvény tábláit is láthatjuk, melyek Sopron eme nagymúltú, jellegzetes kerületének történetét, híres épületeit, személyiségeit mutatják be. Jobbra, a Hotel Szieszta kerítése mellett haladunk tovább, majd hangulatos, fenyvessel elegyes vegyes erdőben, a Lőverek kincsei tanösvény 10. állomása után elágazáshoz érünk. Balra tartunk, pár métert elkísér bennünket a Zöld háromszög jelzés is, mely balra folytatódik a Károly-magaslat felé. Innen a Zöld sáv jelzést kapjuk magunk mellé. Az enyhén emelkedő úton elmegyünk a felhagyott Deák-kúti kőfejtő mellett, majd elérjük a Deák-kút kőből rakott, félkör alakú építményét. A népszerű kirándulóhelyen több pihenőpadot és asztalt is találunk, Sopron környékének legrégebben ismert és látogatott forrásának vize mostanára elapadt, a néha csordogáló víz fogyasztásától pedig egy nem ivóvíz feliratú falragasz tántorít el. A líceumi diákok is ide kirándultak minden év május elején, innen is a kút neve, melynek, ma is jól olvasható, régi, alsó feliratát 1833-ban vésték a kőbe. „Deákkút! Légy forrása soká ártatlan örömnek!”
A kúttól tovább emelkedünk a Zöld sávval is jelzett tanösvényen, a Károly-magaslat nyugati oldalában. Hamarosan ismét csatlakozik hozzánk a Sárga sáv jelzés és kibukkanunk a Károly-magaslati parkolóban, a Lővér kalandpark előtt, a színes, igen fotogén útjelzőtábla-csokornál. Szemben a Trianoni Emlékparkot nézhetjük meg, mielőtt tovább indulunk jobbra. Megkerüljük az emlékparkot, a Zöld jelzés közben kissé jobbra megy el, mi balra fordulunk a széles aszfaltútra, a Sárga sáv és a Ciklámen jelzéseket követve. Ezen a szakaszon a szokásos jelek mellett láthatjuk a fehér alapra festett sárga B betűt is, ez a hosszútávú, interregionális, tematikus Borostyán túraútvonalat jelzi. Figyeljük a jelzéseket, mert hamarosan letérünk az aszfaltútról jobbra az erdő fái közé. Hosszú, egyenes, enyhén emelkedő szakasz következik a Hétbükkfa útcsomópontig, előtte a Kék sáv jelzések is csatlakoznak hozzánk jobbról. Hajdanán itt egy tőről fakadó hét sudár bükktörzs állt, melyek sorban pusztultak el, az utolsót a II. világháború idejében egy szélvihar döntötte ki. Néhány pihenőpadon szusszanhatunk egyet túránk folytatása előtt.
A Hétbükkfától a Kék sáv jelzés kíséri tanösvényünket, a következő szakasz tán a leghangulatosabb része túránknak, a Tacsi-árok felett magasan, egy északi, árnyas hegyoldalban, szintet tartva kanyarog utunk. Több pihenőpad és információs tábla mellett megyünk el, ezen a részen különösen sok példányt láthatunk a tanösvény névadójából, az erdei ciklámen színes, illatos virágából. A kankalinfélék családjába tartozó, gümős, évelő növény levelei vese alakúak, márványozottan foltosak, vörös fonákúak. A szigorúan védett, júliustól szeptemberig virágzó, közép-európai, hegyvidéki elterjedésű faj, hazánkban az ország nyugati részének gyertyános-tölgyeseiben, bükköseiben fordul elő, jelentős számban a Soproni-hegységben.
Az egyre meredekebb, erdei fenyővel borított hegyoldalban Kék kör jelzések vezetnek le jobbra a Hármas-forráshoz. A leágazásnál információs tábla is áll, nem tudjuk elvéteni a meredek lépcsősoron vezető ösvényt. A Tacsi-árok felső részén fakadó, vadregényes környezetben fekvő Hármas-forrást semmiképpen ne hagyjuk ki, az egész hegység egyik legromantikusabb pontja. Ma már sajnos az alsó kettő teljesen kiszáradt, de a felső forrás hűs, frissítő vizére mindig számíthatunk. Térjünk vissza a tanösvényre, utunk délnek fordul, majd a Tacsi-árok legfelső részén, kis fahídon kelünk át a patakon, majd egyből élesen jobbra fordulva haladunk tovább a völgy túlsó oldalán. Az Új-hegy keleti oldalában futó utunk jelentős régészeti emlékek között halad, kora vaskori halomsírok rejtőznek az erdőben. A XIX. század második felében megindult régészeti feltárások vezető alakja Bella Vilmos soproni régész volt, akinek emlékművéhez ér ki kényelmes utunk. Az esőbeállóval is felszerelt pihenőhely előtt pár méterre, az út bal oldalán áll egy vaskori halomsír rekonstrukciója. A pihenő előtti kereszteződésnél jobbra kanyarodunk rá a murvás útra, melyről hamarosan balra tér le a Kék sáv jelzés. Egyenesen megyünk tovább, a következő elágazásnál a Zöld háromszög jelekkel találkozunk, itt is tartjuk tovább az irányt, az emelkedő ösvényről pár méter után balra fordulunk, a szemből jövő Sárga háromszögek is társulnak a Várhely csúcsára vezető ösvényhez.
A Tacsi-árok és a Tolvaj-árok közti gerinc magaslata, a Várhely (483 m) kora vaskori telepét fából és földből emelt sáncvár védte. A nagy kiterjedésű, Hallstatt-kori telepet kettős, néhol hármas sánccal vették körül. A régészeti kutatások több kaput és egy vaskori házat is feltártak, ma már az avatatlan szemnek csak a földsánc maradványai tűnnek fel. A csúcson most a rakéta formájú, impozáns, magas kilátótorony áll, melynek legfelső szintjéről csodás kilátás nyílik a Soproni-hegység erdős lankáira, a távolban Sopron házaira, tornyaira, azon túl pedig a nádastengerrel körülvett Fertő-tó víztükre csillan meg. Térjünk vissza a tanösvényre, melyen balra fordulva, a Sárga háromszöggel is jelzett szakaszon kezdjük meg ereszkedésünket a Várhely magaslatáról. A következő elágazásnál balra térünk le a Sárga háromszögről, a tanösvényt itt a Kék kör jelzés támogatja. Egyenletesen lejtő úton, egy hosszúkás réten átvágva, a Ciklámen-tanösvény lucfenyvesekről és a szúkárról tájékoztató 11. számú táblája mellől balra indul egy kis csapás a buja környezetben fakadó, szerény, de biztos vízhozamú Szent György-forráshoz. Felfrissülve, térjünk vissza a tanösvényre és folytassuk túránkat hegynek lefelé, immár a Sárga kör jelzésekkel. Az erdőből kiérve átvágunk a tágas Kis-réten, ahol jobbról a Sárga háromszög jelzés is csatlakozik hozzánk, majd széles gyalogúton érünk ki a Tacsi-árokban vezető útra, melyen balra térve bukkanunk ki Sopronbánfalva kertvárosának házainál. A Várhely utca rövidesen kivisz a Brennbergi útra, melyen jobbra fordulva érjük el a buszmegállót, ahonnan a 10-es vagy a 3-as busszal tudunk visszautazni a városközpontba.
Tolvaj-árok, Erdő Háza Látogatóközpont, Várhely-kilátó, családi körtúra a Soproni-hegységben
Könnyű gyalogtúra a hangulatos Tolvaj-árkon át a vadasparkhoz és a kilátótoronyhoz
A 2021 nyarán megnyitott Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpont és Vadaspark a Soproni-hegység méltó dísze. A látványos bemutatóhelyre legstílusosabban a hegység legszebb völgyén, a védett Tolvaj-árkon keresztül sétálhatunk fel, melynek alsó része egyben természetismereti tanösvény is. Visszaúton útba ejtjük a vaskori halomsírokat, és a Sopronra és a Fertő-tóra is remek kilátást nyújtó Várhely-kilátót, majd az Áfonya-hegy oldalában, hangulatos ösvényen ereszkedünk vissza a Brennbergi-völgybe.
A túra hossza: 8,1 km
A túra időtartama: 2,5 -3 óra, nem számolva a vadaspark látogatási idejét.
Szintkülönbség: 30 méter
Kiindulópont: Sopron, Brennbergi út, a Gyermek és Ifjúsági Tábor lejáratához vezető útnál lévő, szabadon használható parkoló. Tömegközlekedéssel, helyi autóbusszal, a Brennbergi út, Ifjúsági Tábor megállónál kell leszállni. A 3-as busz óránként közlekedik a Lackner Kristóf utca, autóbusz állomásról.
A túra jellege: Könnyű gyalogtúra jól jelzett turistautakon, ösvényeken, kis távon jelzetlen, forgalomtól elzárt aszfaltúton. A Tolvaj-árok középső szakaszán, a jelzett út jobbról kikerüli a néha nehezen járható völgyrészt, itt egy kötél segítségével kapaszkodhatunk fel a kissé magasabban lévő ösvényre, ha nincs túl esős idő, akkor megpróbálhatjuk a patak gázlóján való átkelést is.
A túra leírása: A Gyermektábor bejáratának közelében lévő parkolóból indulunk, átkelünk az országúton, és a hosszúkás rét oldalán vezető jelzett turistaútra fordulunk. Pár lépésre, jobbra ágazik le a Zöld sáv jelű út, melyen tehetünk egy rövid kitérőt az ösvénytől balra lévő Manninger-sírhoz. A tekintélyes soproni család, 1908-ban elhunyt tagja, Manninger Gusztáv Vilmos nyugszik az alacsony kerítéssel körbevett, egyszerű sírban, mellette információs táblán olvashatjuk a Manninger család jeles tagjainak rövid történetét és a város érdekében hozott jócselekedeteiket. Visszatérve a Kék kereszt és Zöld háromszög jelű, füves aljú szekérútra, a rét végén bebújunk az erdőbe, majd utunk kissé balra fordulva, kis fahídon kel át a patak felett. A hídnál találjuk a Tolvaj-árok alsó részében kialakított Természetismereti Tanösvény indító tábláját is. A Zöld ∆ balra ágazik le, a túra végén itt fogunk majd visszajönni, most azonban maradunk a Kék kereszt jelzésen, mely végig követi a Tolvaj-árok völgyét.
A szerényen, de általában megbízhatóan csordogáló Béla-forrás mellett pihenőpadot is találunk. Kellemes, enyhén emelkedő ösvényünk egyre mélyebben hatol a két oldalról meredeken emelkedő hegyek, az Ultra és a Várhely közé. Útközben a tanösvény tábláiról sok mindent megtudhatunk a Soproni-hegység állat- és növényvilágáról, az itt előforduló kőzetekről. A vadregényessé váló völgyben hamarosan elérjük a tanösvény utolsó tábláját, mely a 2008-as nagy árvízről mesél, ekkor teljesen elmosta a vihar az ösvényt a kis hidakkal együtt, csak 2012-re állították helyre a Tolvaj-árok berendezéseit. A vízkár mementóit még mindig láthatjuk a következő szakaszon, a jelzett út itt, egy darabig nem is követi a medret, hanem meredeken emelkedik fel jobbra, egy kötél segítségével, a hegyoldalba, kikerülve a sáros, nehezen járható részeket. Amennyiben száraz időben járunk erre, bevállalhatjuk a medret követő jelzetlen utat is, egy sáros gázlón kell átvergődni, a környék igazán vad arcát mutatja ezen a rövidke részen. Kissé feljebb a Kék kereszt csatlakozik a völgy mélyén futó ösvényhez, néhol kidőlt fák alatt bújunk át, máshol gázlón keresztezzük a kis patakot. Ösvényünk magasan a patak felett emelkedik tovább, szép bükkösben érjük el a volt Postás-pihenő helyén emelt kopjafát, majd egy sötét fenyvesben találkozunk a balról érkező Kék sáv jelzéssel.
Pár perc múlva, egy Y alakú elágazásnál a Kék kereszt balra megy tovább a Károly-magaslat irányába, mi pedig a Kék sáv jeleket követve érünk fel a Récényi út aszfaltcsíkjára, melyen jobbra fordulva, a sorompó után érjük el a hajdani határőr-laktanya helyén épült, 2021 nyarán átadott Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpont épületét. Az erdei élményeket magába sűrítő kiállítás és a rejtett életet élő vadfajokat bemutató vadaspark közel két hektáron terül el. A csinos főépületben találjuk a büfé mellett az interaktív eszközökkel gazdagon felszerelt bemutatótermet. Klassz kis diorámák illusztrálják a különböző erdei életközösségeket, remek ötlet a padlón végighúzódó, ún. mag-ösvény, melyen különböző magokat ismerhetünk meg a mustártól a répcén át számos gabonafajtáig. Hallhatunk madár- és egyéb vadhangokat, VR szemüvegen át a virtuális valóságba is tehetünk kirándulást. A vizek élővilágát édesvízi akváriumok teszik szemléletesebbé. A szabadtéri részhez a büfé fedett teraszán át egy fahíd-sétányon jutunk. Az emelt platformról figyelhetjük meg mind az öt nagy vadfajunkat, a dám- és a gímszarvast, a vaddisznót, az őzet, ill. a muflont. A helyben vásárolt állatcsemegéket ötletes csúszdán juttathatjuk el a félénk állatoknak. A sétány körülöleli a volier-t, azaz a ketreces madárröptetőt, ahol különböző fácánokat, köztük a színpompás aranyfácánt és foglyokat láthatunk. Természetesen állatsimogató is van kecskékkel.
Gyakorlati tudnivalók: Nyitvatartás: minden nap május – szeptember: 9.00 – 19.00, ápr., okt.: 9.00 – 18.00, márc.: 9.00 – 17.00, nov.-febr.: 9.00 – 16.00. Karácsonykor, Szilveszter és Újév napján zárva.
Belépő: felnőtt: 1200 Ft, gyerek, diák, nyugd.: 800 Ft
Az Erdő Házától sétáljunk vissza a Kék sáv jelű aszfaltúton addig az elágazásig, melyen felértünk a Récényi útra, közben keresztezzük az egykori műszaki határzár nyomvonalát, melyen most a Zöld sáv jelzés fut. Ahol kijöttünk a Kék jelzésen a Tolvaj-árokból, ott az aszfaltútról balra, a Kék jelzés mellett jobbra tartó jelzetlen útra fordulunk, mely rövidesen egy forgalomtól elzárt, töredezett aszfaltú útba torkollik. Mehetünk egyenesen is, ha esős idő van, célszerűbb az országúton maradva elmenni a balra letérő útra. Ez az út régebben a Kék kör jelzéseivel volt jelölt, néhol még láthatók a lekopott jelzések. Rövidesen keresztezzük a Kék kereszt jelzésű turistautat, az Új-hegy oldalában, szintet tartva gyalogolunk. Az erdőben rejtőző kora vaskori halomsírok mentén jutunk ki egy mohos tetejű esőbeálló házikóval felszerelt pihenőhöz, mely előtt a XIX. század végén a Várhely környéki régészeti lelőhelyek feltárásában úttörő szerepet játszott Bella Lajos soproni régészre emlékező emlékmű áll. Innen a Kék sáv jelzésen pár lépést jobbra téve áll egy vaskori halomsír rekonstrukciója is.
Az elágazástól utunk egy darabig a Kék jelzéseket követi, de a jelzett út balra kanyarodik le, mi pedig tovább egyenesen megyünk tovább, elérjük a Zöld ∆ jelzésű utat, melyen egyenesen, majd balra haladva jutunk fel a Várhely (483 m) tetején álló kilátóhoz. A rakétára hajazó, fából ácsolt, magas torony legfelső szintjéről elénk tárul a Soproni-hegység legnagyobb része, gyönyörűen látszódik Sopron városa és azon túl jól kivehető a Fertő víztükre és az azt körülölelő nádastenger. A panoráma megcsodálása után menjünk vissza a Zöld háromszögön a már ismert elágazásig, ahol jobbra fordulva kezdjük meg ereszkedésünket a hegyről. Hangulatos, ligetes erdőn át vezet az enyhén lejtő széles földút, majd a jelzések balra kalauzolnak egy keskenyebb ösvényre, mely erősebb lejtővel ereszkedik az Áfonya-hegy oldalában. A gyönyörű, árnyas erdő fái között rövidesen leérünk a Tolvaj-árok völgyébe, ahol jobbra fordulva, az ismerős kis fahídon átkelve sétálunk vissza kiindulási pontunkra.