A Schönbrunni Kastély parkjában található Pálmaházat 1881-82-ben Franz Xaver Segenschmid tervei alapján építették, impozáns méreteivel és egyedi vaskonstrukciójával az utolsó ilyen jellegű épületek egyike Európában. A Pálmaház 111 méteres hosszával, 28 méteres szélességével és 25 méteres magasságával a maga nemében a legnagyobb üvegház az európai kontinensen – I. Ferenc József császár megbízásából épült a Schönbrunni kastélypark közepén. Mintegy 5500 különleges növénynek ad otthont, köztük számos ritkaságnak, például a 300 éves szágópálmának. A pálmaház már kívülről is lenyűgöz különleges építészetével. Az impozáns, a késő historizmusnak köszönhető vasszerkezetben a központi és oldalsó pavilonok domború és homorú vonalvezetése a hatalmas méret ellenére is könnyedséget kölcsönöz. Közéjük üvegfelületeket illesztettek be. A tartalom pedig legalább annyira érdekes, mint az épület története. A Habsburg-császárok közül szinte minden császár és a főhercegek is növényrajongók voltak. Ajándékok, vásárlások és utazások révén gyarapodott a botanikai gyűjtemény. A 18. század közepétől a császári ház többször rendelt többéves kutatóexpedíciókat az amerikai kontinensre, Afrikába és Ázsiába, hogy élő növényeket gyűjtsenek Schönbrunn számára. E gyűjtemény egy része a Pálmaházban látható.
1880-ban I. Ferenc József császár megbízást adott a Pálmaház építésére. Pálmaházakat már számos más helyen építettek Európában. Bécsben számos kisebb üvegház állt a császári botanikai gyűjtemények növényeinek teleltetésére és termesztésére. A császár most egy palotát akart a trópusi növények számára.
A bécsiek érdeklődéssel figyelték az építkezés menetét. Szaklapok, mint például a "Wiener Illustrierte Gartenzeitung" vagy a "Die Hausfrau" című újság beszámoltak az építkezésről. 1882. június 17-én elérkezett az idő: a Pálmaházat megnyitották. A 2500 négyzetméteres alapterületével akkoriban ez volt a világ legnagyobb üvegháza.
Ferenc József császár jelen volt a megnyitón. Franz Segenschmid udvari építész, Fürst zu Hohenlohe Obersthofmeister, közigazgatási tisztviselők és Adolf Vetter udvari kertfelügyelő vezette végig a császárt a még üres épületben. Néhány nappal később a császár elrendelte, hogy az építkezésben résztvevőket kitüntetésben kell részesíteni, például mérnöki címmel. A cégeket és a mesterembereket értesítették a "császár elégedettségének kifejezéséről".
Nem sokkal később a növényállományt a régi üvegházakból a Pálmaházba költöztették. Az akkori éghajlati és vegetációs zónák felosztása azonban a mai napig megmaradt. A második világháború alatt több bomba is becsapódott a Pálmaház közelében. A lökéshullámok tönkretették az ablaküvegeket, és a növényeknek csak egy részét sikerült megmenteni. Mivel a háború után az anyaghiány miatt – a helyreállításhoz 12 000 m² üvegablakot is be kellett szerezni – a Pálmaházat csak 1953-ban tudták újra megnyitni. Az idők folyamán a ház három nagyobb felújításon esett át.
A Pálmaház három pavilonból áll: a Melegház vagy Trópusi ház, a Mérsékelt ház vagy Középső pavilon és a Hidegház. Ezeket alagútszerű átjárók kötik össze egymással. A történelmi növénygyűjtemény mintegy 5500 különleges példánya él bennük. A déli melegházban a minimális hőmérséklet 18 °C, a páratartalom pedig 90 százalék. A mérsékelt égövi házban a minimumhőmérséklet 12 °C, az északi hidegházban 6 °C.
Megközelítés: A Schönbrunni Pálmaház a 13. kerületben, a Schönbrunni kastélyparkban található, és a Hietzinger Toron keresztül – az U4-es metróval vagy a 10A, 58A, 8A buszjáratokkal és a 60-as villamossal – érhető el.